A férfi, aki teremt: apai jelenlét, gondoskodás és egyensúly

A férfi nem a teremtés koronája.

Az, aki a teremtéssel koronáz.

Mostanában keresem azokat a helyzeteket, ahol létre tudok hozni valamit.

Nem nagy dolgokat.

Rendet egy szobában.

Egy ételt, amit megeszünk.

Egy újonnan füvesített részt a kertben.

Egy sütit, amit együtt készítünk el.

Valamit, ami előtte nem volt.

Sokszor ez láthatatlan munka.

Nem kerül ki sehova.

Nincs mögötte cím vagy pozíció.

Mégis ott van benne a gondoskodás.

És valahogy ott van benne az apai jelenlét is.

Nem tökéletesen. Nem mindig tudatosan.

De ott van.

Rájöttem, hogy ehhez nem kell külön szaktudás.

Szándék kell. Jelenlét. Cselekvés.

Az, hogy észrevedd, mi történik benned közben.

Ez tart engem egyensúlyban most.

Amikor nincs munka, és hosszabb ideig egyedül vagyok a gyerekeimmel.

Segít gyakorolni az egyensúlyt.

Az énidőt.

Azt is, hogy otthon is jó vezető legyek.

Nem címben.

Jelenlétben.

Nem várni arra, hogy majd valami történik.

Létrehozni.

Minden nap.